...megint! Nem volt betervezve, tavaly azt mondtam, hogy "ez volt az utolsó év, most már az egyetemre kell koncentrálnom". Aha, ahogy azt Aleszka eltervezte... Ismét engedtem a Setét Oldal csábításának, de ami a legjobb az egészben, hogy nem csak én, hanem kedves barátnőm, Zsanett (mondd azt, hogy robotgép!) is beállt a konyhai rohamosztagba, reszkess Camp B&H, júniusban támadunk! :) Hosszadalmas telefonálások, emailezések, aggodalom, kétségbeesés és várakozás után végre valahára Zsanit is felvették hozzánk a konyhára, egyelőre 5-en vagyunk: tavalyról Alice, Jana, Agata és én, plusz Zsani az újonc, még 2 hely kiadó. A maintenance csajokról nem tudok semmit, szerintem nem lesz visszatérő, úgyszintén nem hallottam semmit a fiúkról, van egy olyan érzésem, hogy csupa friss hús lesz. :P Múlt héten készült el a vízumom, idén is interjú nélkül kaptam meg, mert jó kislány voltam, és időben hazajöttem szeptemberben. Már csak az utolsó lépések vannak hátra, néhány papír Jessie-nek, repülőjegy, prep day. A jeggyel még kicsit várok, meg akarom kérdezni a CL-től, hogy mehetnék-e egy járaton Zsanival.
Most egy kis beszámoló következik az utazásról, ez szokás szerint kimarad a blogból, mert utazás közben nincs rá időm, utána meg elfelejtődik. De ami késik nem múlik!
2012. augusztus 23-24: Lehet, hogy ezt már írtam korábban, a specialty week meglepően jól telt, Kim hiányzott, de a lengyelek nem voltak olyan rosszak mint amilyenre számítottam. Hamar végeztünk, még Matt is belehúzott, csomót hülyültünk. Az utolsó dance party nagyon király volt, magunkra vettünk minden idióta jelmezt amit csak találtunk. A pakolás most se ment könnyen, alig fértek el a cuccaim, biztos voltam benne, hogy túlsúlyos a bőröndöm, alig bírtam felcipelni a Point-ból az office-ba. A staff vacsoráról szokás szerint lemaradtam, este vittek a reptérre, a vegasi gépünk reggel 5:15-kor indult. Ennyit arról, hogy soha többet nem alszok reptéren... Bár lényegesen jobb volt a helyzet Tomasz társaságában, felzabáltuk az összes szendót amit az útra csináltam. :)
2012. augusztus 25-27: Bostonból Washingtonon keresztül repültünk Las Vegasba, eszméletlen volt látni a levegőből, ahogy hirtelen véget ér a sivatag és elkezdődik a kaszinók és hotelek sora. A reptérről taxival mentünk a hotelbe és mivel a Riviera majdnem az utolsó, végigmentünk a Stripen, állati érzés volt, mintha a Másnaposokban vagy az Ocean's filmekben lennénk, MGM Grand, Luxor, Excalibur, Paris, Cosmopolitan, Bellagio, Mirage, Venetian, Treasure Island, Caesar's Palace, nem hittem el, hogy ott vagyok. Amúgy a taxisofőr is nagy arc volt, első kérdése: Are you over 21? Mondtuk, hogy naná, erre ő: Well, did you know you can drink on the street in Vegas? Egymásra néztünk a fiúkkal, hehe most már tudjuk... :D A hotelben koccantunk Blairrel, gyorsan elfoglaltuk a szobát, aztán meg se álltunk a kaszinóig. Vettünk pár üveg sört és elindultunk sétálni délután 2-kor a pokoli hőségben, nem kellett sok idő, hogy NAGYON-NAGYON jól érezzük magunkat... :D Csak a Cosmopolitanig jutottunk, akkorra már majd megdöglöttünk éhen, csomó ideig kerestünk valami helyet ahol kajálhatunk, végül egy plázában találtunk valami kínait, úgy ettünk mintha napok óta éheznénk. Este a Rivierában kaszinóztunk (és ittunk), nyertem 100 dodót, de el is vesztettem a következő körben. Éjjel az utcán tivornyáztunk, kegyetlenül sokat ittunk, fel akartunk menni az Encore tetejére, de a kétajtós biztonsági őrök megkérdezték, hogy láthatnák-e a szobakulcsunkat, úgyhogy kénytelenek voltunk elslisszolni, vissza a Rivierába Coronkázni. Hajnalban megéheztünk, átmentünk a szemközti Mekibe kajálni, aztán nagy sokára valamikor ágyba kerültünk. Másnap délelőtt 11 után ébredtünk, rögtön Coronkával nyitottunk a kaszinóban, aztán bedobtunk egy szenyát a Subwayben. A fiúk BlackJack-eztek, én nyerőgépen nyomtam, nyertem 150 dollárt. Éjjel megint sétálni mentünk, de Marci és Blair megunta és visszament, én Tomasszal megint csak a Cosmopolitanig bírtam, 3 órára értünk vissza a Rivierába, 6-kor meg már kelnünk kellett, mert buszos túrára mentünk Grand Canyonhoz, 6 óra volt az út oda, 6 óra vissza és 2 órát töltöttünk a Canyonban, 12 óra buszozás, meg voltunk halva... Még jó, hogy volt közben egy ebéd, rendesen bekajáltunk. Egyébként megérte, hihetetlenül gyönyörű hely, mintha egy festmény lenne, és sokkal hatalmasabb mint ahogy elképzeli az ember. Este 9-re értünk vissza, benyomultunk a kaszinóba, aztán át a Circus Circus-be és a Slots of Fun-ba, folyt a Coronka. Éjfél körül kezdtünk el pakolni másnapra, délelőtt ment a buszunk Los Angelesbe.
2012. augusztus 28-29: Blair korán reggel ment San Franciscoba. Indulás előtt még elmentem reggelizni, ingyen kaptam, mert kaszinózásból összegyűjtöttem 100 pontot a Riviera kártyámra. :DD Egyáltalán nem voltam éhes, de olyan jól nézett ki a svéd asztal (meg hát ingyé volt), hogy mindenből vettem, még a fiúknak is csórtam csokis fánkot. 10 óra körül vett fel a busz, 6 óra volt az út LA-be keresztül a nevadai sivatagon, és csak egyszer álltunk meg, elég uncsi volt. 5 órára értünk LA-be, nagy nehezen elvergődtünk a hostelbe a Hollywood Boulevard-ra, ott találkoztunk Tomasz két honfitársával, így laktunk 5-en egy szobában. Estére azt terveztük, hogy iszogatunk az újonnan megismert néger haverokkal, aztán szétnézünk a városban. Jó is lett volna, ha nem iszok meg 3 Bud Lightot+másfél liter Coronát, így viszont enyhén szólva kiütöttem magam, hajnalban ébredtem az ágyamban, azt se tudtam hogy kerültem oda... Másnap reggel olyan frissen ébredtem mint egy hamvából kelt főnixmadár, leszaladtam a boltba reggeliért, aztán a elindultunk a fiúkkal, aznapra a Universal Studios volt beprogramozva. 80 dollár volt a belépő, ennyi pénzért kb. 2 órát sikerült ott töltenem... Mivel a House of Horrors zárva volt a Jurassic Parkban kezdtünk, itt még minden okés volt, hiába tudtam, még úgy is para volt, hogy tudtam mikor jön a T-Rex. :D A következő a Mummy Ride volt, itt már éreztem, hogy mozgolódik a reggeli, de hamar el is múlt. Ezután a Transformerst támadtuk be, ez 2011-ben még nem volt, úgyhogy én se ismertem. 3D-s mint a Simpsons, de sokkal durvább, na ezen már konkrétan majdnem rókáztam, alig értem ki utána a mosdóba... Legalább egy óráig voltam bent, mozdulni se tudtam mert azonnal kijött minden... A fiúk közben leléptek, végül írtam egy sms-t Tomasznak, hogy visszamentem a hostelbe, estig aludtam. Este egy kicsit dumáltunk a porchon, aztán pakolnom kellett mert másnap utaztam a trópusokra. :D
2012. augusztus 30- szeptember 7: Reggel gyors zuhany, pakolás, "könnyes" búcsú a fiúktól, kicsekkolás, metro, shuttle, Los Angeles International Airport. Délután 2-kor becsekkoltam, Hawaiian Airlines, Los Angeles-Honolulu járat. :D 18:10-kor szálltunk fel, nem sokkal utána kaptunk vacsorát, hawaii ételek, nagyon finom volt. 5 óra repülés után este fél 9-re értünk Honoluluba, be volt sötétedve, esett az eső, nem mondom, hogy rögtön elkapott a hawaii életérzés. Shuttle-lel mentem a hostelbe, 8 ágyas szobában laktam, és rögtön az első szobatárs akit megláttam egy szakállas, kopasz 60-as úriember volt, egy strandpapucsos télapó, aki minden reggel 5 órakor ment búvárkodni... Másnap reggel csak sétáltam az óceánparton, fehér homok, pálmafák, napsütés, végre éreztem, hogy HAWAIIN VAGYOK!!! Délután kifeküdtem napozni, le is égtem rendesen, viszont kárpótlásul óriási tengeri teknősökkel úszkáltam az óceánban (bár először rendesen befostam, azt hittem cápák...). Harmadnap délelőtt elmentem szétnézni a piacra, küldtem haza képeslapokat, délután beach, este végre valahára megérkeztek a többiek, Timi, Peti, Gergő és Dani. Timi velem lakott egy hostelben, a fiúk a szomszédban. Vasárnap reggel rögtön a cápákkal indítottunk Timivel, 5:30-kor vitt minket a shuttle Haleiwába, a sziget másik felére. 7 órakor hajóztunk ki, elég viharos volt az idő, úgy dobálták a hullámok a kis hajót, hogy azt hittük felborul. Nagyon nagy legények voltunk, de amikor megláttuk az első cápákat a hajó körül úszkálni tele lett a gatyánk... 3 csoportban merültünk, mi a másodikban voltunk, addigra viszont enyhén tengeribeteg lettem a hajó himbálózásától. Igazság szerint egyáltalán nem volt félelmetes, azt hittem a cápák majd közel jönnek és kicsit rátámadnak a ketrecre, ehhez képest le se tojtak minket, már biztos hozzá vannak szokva a sok hülye turistához. Viszont megérte beruházni a vízálló fényképezőre, baromi jó képeket és videókat lőttem. 20 percig voltunk a ketrecben, amint kiszálltunk mindenki (köztük én is) rohant a hajó másik oldalához és visszaadta a természetnek a reggelit/vacsorát. 10 órakor értünk vissza Waikiki Beachre, délután kimentünk Petivel és Gergővel Pearl Harbor-ba, másfél órát buszoztunk mert a helyi járat minden bokornál megállt. A kedves pénztáros fiatalembertől kaptunk potya jegyet a USS Arizonára (eredetileg már elfogyott, de fickó utánunk szaladt, hogy mégis talált még 4 jegyet), így mindent sikerült megnézni. Hétfőn délelőtt megmásztuk a Diamond Head-et, ez egy nagy vulkáni kráter, a tetejéről be lehet látni a szigetet, jó fárasztó túra volt, de megérte. Délután a beachen lógtunk, este a városban. Kedden mentem a Kualoa Ranchre, egy óra lovas túra és egy óra buszos túra, ez az a hely ahol többek között a Jurassic Parkot, a Godzillát, a Pearl Harbort, az 50 első randit vagy a Lostot forgatták. Délután a többiekkel elmentünk Chinatown-ba és az Aloha Towerhez. Szerdán délelőtt búvárkodni mentünk a Hanuama Bay-be, eszméletlenül élveztem, órákig fel sem jöttem a víz alól, csak kergettem a halakat, rendesen megdolgoztattam a fényképezőt. :D Délután elmentünk Timivel a Manoa Valley-be egy vízeséshez, ez bent van a sziget belsejében egy esőerdőben, egy órát kellett gyalogolnunk úttalan útakon bokáig érő sárban a dzsungel közepén mire elértük a vízesést, de minden perc megérte, gyönyörű hely! Mivel nem tudtuk, hogy ennyit kell túrázni, kis ruhában és strandpapucsban indultunk neki, de minden lépésnél beleragadt a sárba, ezért fogtuk magunkat, levettük és mezítláb mentünk tovább, csak később gondoltam bele, hogy tulajdonképpen azt se tudtuk sokszor hová és mire lépünk a nagy sárban, kígyóra-e vagy békára, de azért nagy móka volt, derékig sárosan vánszorogtunk haza. :D Csütörtök délelőtt a Iolani Palace-ba mentünk, a királyi palotába, legnagyobb meglepetésünkre kiderült, hogy Kamehameha király jó barátságot ápolt Ferenc Józseffel, még egy kis festmény is volt a palotában Sissiről. Délután egy utolsót pancsoltunk a beachen, este pedig az egész heti spórolást és koplalást megkoronáztuk egy óriási hamburger vacsival a Cheeseburger in Paradise-ban és egy hatalmas adag desszerttel a Yogurtlandből, olyan rosszul voltunk a hirtelen sok kajától utána mint a fene, de nem bántuk meg. :D Péntek reggel bánatos szívvel összepakoltunk és kicsekkoltunk, a 15:10-es géppel repültünk New Yorkba. 10 óra volt az út, több mint Budapestről Bostonba, de szerencsére nem ült senki a mellettem lévő ülésen, le tudtam dőlni aludni, Timi hátrébb ült pár sorral.
2012. szeptember 8-13: Szombat reggel fél 7-kor szálltunk a JFK-n, olyanok voltunk mint a mosott sz*r, egy kisfiú ordított egész éjjel a gépen... 9-re értünk a hotelbe, de mint kiderült, csak délután 3-tól lehetett becsekkolni, így elmentünk fánkot venni a 2bros-ba, majd 5 órán keresztül csöveztünk a hotel recepcióján, ott aludtunk a fotelekben. Délután 3 után csak bedőltünk az ágyba aludni, mire felébredtünk már ott volt Mariana is, szegénynek Miamiban ellopták az összes pénzét és iratát, így New Yorkban naponta rohangált a követségre, hogy elintézze az útlevelét. Este pizzáztunk Timivel a 2bros-ban, aztán kiültünk lazulni a Times Square-re. Vasárnap lementünk a Staten Island-re, megnéztük a Szabadság-szobrot, a II. vh-s emlékművet, a Wall Streetet, a Tőzsdét, a bikát, aztán a Brooklyn Bridge-en átmentünk Brooklyn Heights-ba, de addigra már baromi éhesek lettünk, alig vártunk, hogy visszaérjünk a 2bros-ba. Este Csabival és Koltaival meg a tábori milf barártnőjükkel söröztünk a Bryant parkban, amíg ránk nem szólt a parkőr, hogy nem lehet italozni. Hétfőn fél 11-ig aludtunk, majd fél 3-ig nézelődtünk a nagy Macy's-ben a Herald Square-en, délután megint aludtunk, este Times Square. Kedden, 11-én, meg akartuk nézni a megemlékezést de elaludtunk, 10 után ébredtünk fel. Reggeli a 2bros-ban, aztán NY Public Library, St. Patrick Cathedral, 5th Avenue, Hollister, Abercrombie, bolyongás a Central Parkban (celeb spotting: Novak Djokovic), aztán vissza a hotelbe, este az utolsó nap tiszteletére (csak úgy mint Hawaiin) 3 szelet pizza a 2bros-ban és frozen yogurt. Aztán csak ültünk órákig a piros lépcsőkön a Times Square-en, késő éjjel mentünk vissza a hotelbe. Szerda reggel összepakoltunk és kicsekkoltunk, nagy nehezen elvergődtünk a sok bőrönddel Port Authority-be, onnan indulnak a buszok a repterekre. Elbúcsúztam Timitől, mert ő nem a JFK-ről ment haza, és nagy sokára kiértem a reptérre. Eljátszottam a szokásos ki- és bepakolós jelenetet mire elfogadható súlyú lett a bőröndöm, aztán elvertem a maradék dolláromat újságra. 18:50-kor szállt fel a gépem, másnap reggel 6:30-ra értem Londonba a Heathrow-ra. Itt beváltottam egy zsák csokira és karamellre a júniusban félretett pár fontomat, majd 9:35-kor útnak indultam Budapest felé, 13:15-kor szálltam le Ferihegyen. Szinte napra pontosan 3 hónapot voltam odakint és azt kell mondjam, hogy ismét egy felejthetetlen nyarat töltöttem a tengerentúlon, nagyon kíváncsi vagyok idén mi vár rám. Még 96 nap! :)
